Kinyitottak a szavazófülkék Madagaszkár-szerte! Sajnos nagy vihar érkezik az Indiai-óceán felől, és ez megfigyelők és elemzők véleménye szerint rosszat tehet a részvételnek.

Amíg a helyiek áznak és szavaznak, mi emlékezzünk meg Benyovszky Móricról, aki Madagaszkár első királya volt, legalábbis ezt így mesélte XV. Lajosnak. Szlovákiában pedig azt tanítják, hogy szlovák volt.

Mindenesetre a pozsonyi piarista gimiben végzett 1760-ban, aztán Mária Terézia seregében volt valami parancsnok a hétéves háborúban. Dezertált, állítólag mert csalódott a katolikusokban. Lengyelországba menekült, ahol az oroszok ellen harcolt. Egy német hentesnél bujkált, akinek elvette a lányát. A lengyel nemesek csúnyán kikaptak, az oroszok elkapták Benyovszkyt is. Fogolytábor Kazánban. Lelépett, és Szentpéterváron felkéredzkedett egy holland hajóra, de a kapitány felnyomta a ruszki helyőrségnek. Kamcsatkába internálták.

Ott a kormányzó lányának a zongoratanára lett. A csajt kúrta is, és a többi lengyel fogollyal lázadást szított. Elfoglaltak egy hadihajót, de a nagy szökés közben a tanítvány-kislányt véletlenül lelőtték. Egy csomó lengyellel hajókáztak egy nagyot: voltak Alaszkában, Japánban és Tajvanon, majd Makaóban eladták a hajójukat a franciáknak.

Benyovszky eztán Párizsba utazott, de útközben megálltak Madagaszkáron. 1772-ben felajánlotta XV. Lajosnak, hogy szívesen gyarmatosítaná Tajvant vagy Madagaszkárt. A király inkább Madagaszkárra küldte. 21 tiszttel és 231 katonával el is foglalta a szigetet, néhány törzzsel pedig királlyá választatta magát. Bevezette a latin betűs írást. Államot persze nem épített, de utakat, kórházat és kisvárost igen. Az utána következő - a hivatalos madagaszkári történelem szerint államalapító király - valójában az ő licenszét koppintotta.



Aztán vissza kellett ugrania Párizsba, mert a mauritiusi francia kormányzó megvádolta, hogy nyúlja a központi támogatást. Párizsban XVI. Lajos elhitte, hogy Benyovszky a jó fiú. Benyovszky gyorsan összebarátkozott az éppen ott lévő Benjamin Franklinnal. Sokat sakkoztak, meg azt tervezték, hogy az amerikai szabadságharc hátországa Madagaszkár lesz, onnan szívatják majd az angolokat, hogy lekössék őket. Ebből semmi sem lett.

Viszont 1777-ben Mária Terézia megbocsátotta, hogy lelépett a hétéves háborúból. Hazament, és részt vett az osztrák-porosz háborúban. 1781-82-ben kinézett Amerikába, ahol Franklin majd George Washington vendégszeretét élvezte. Ötleteket adott a britek elleni harchoz, aztán leugrott Haitire meglátogatni Ferenc nevű öccsét, aki francia katonai szolgálatát töltötte éppen ott.

Hazament a Felvidékre, és 1783-ban II. József felkérte, hogy csináljon osztrák gyarmatot Madagaszkárból. Pénzt azonban nem kapott hozzá, ezért az angol udvart kezdte fűzni, hogy segítsenek neki gyarmatosítani a szigetet. Amikor ez se jött össze, akkor Franklin megdumálta két gazdag haverját, hogy hozzanak létre egy kereskedő céget Móricnak, kifejezetten madagaszkári csencseléshez. 1785-ben egy kis brazil kitérővel vissza is tért Madagaszkárra, ahol újabb várost alapított, és kinyitotta a boltot. A franciák viszont egyáltalán nem örültek az angolszász orientációnak, és katonákat küldtek ellene. Harc közben, 1786 május 23-án mellkason lőtték. Ott is temették el, Madagaszkáron.

Amikor bő száz év múlva a franciák komolyan elfoglalták a szigetet, addigra ott már állam volt, jórészt Benyovszky ötletei alapján. A franciáknak nem volt könnyű: 27 katonájuk harc közben, 6000 pedig maláriában esett el a végső gyarmatosítás idején, a 19. század végén.

A kis kitérő után izgatottan várjuk az eredményeket.
Szerző: magyarip  2007.04.04. 12:26 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kinyerma.blog.hu/api/trackback/id/tr7854523

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.