A „szivárvány-nemzet” egy liberális, demokratikus eszme. „Afféle iránymutató” – ahogy a kalandor kalóz Jack Sparrow mondaná. A „szivárvány-nemzet” Desmond Tutu Nobel-békedíjas érsek bibliai ihletésű találmánya. A fogalmat széles körben használták Dél-Afrika multikulturális, sokszínű – és soknyelvű – társadalmának megjelölésére az 1994-es rendszerváltás óta, sokan azonban állítják: az eszményi fogalomnak nem sok köze van az aktuális valósághoz.

Baráti címer, hibrid himnusz, 11 nyelv


A Kinyerma azokat a kulturális konstrukciókat keresi tehát, amelyek megvalósítják a szivárvány-nemzet eszményét, természetesen a szimbolika és nem a mindennapi élet szintjén. Elsőként a 2000-ben elfogadott dél-afrikai címert vizsgáljuk, amelyen az Egység a különbözőségben (!ke e: ǀxarra ǁke) felirat felett őslakos koiszán emberek üdvözlik egymást, s igaz, hogy a szimbólumon helyet kap egy lándzsa és egy ütlegelésre jó gombvégű nobkiri (knobkierri) bot is, ez azért mégis barátibb, mint a szomszédos Mozambik címerében az AK-47-es vörös csillag alatt.

A másik konstrukció Dél-Afrika himnusza, amelynek szerintünk – az apartheid érában való használatától elvonatkoztatva – épp afrikaans betétje a legszebb, mert germán nyelvi élményt nyújt! (A himnusz második felének afrikaans és angol nyelvű részét magyarra fordítottuk, de a lenti videón eredeti nyelven hallgatható!)

Uit die blou van onse hemel,
Uit die diepte van ons see,
Oor ons ewige gebergtes,
Waar die kranse antwoord gee,

Sounds the call to come together,     
And united we shall stand,
Let us live and strive for freedom,
In South Africa our land.
Az egünk kékjéből
Tengerünk mélyéből
Fölötte hegyláncainknak*
’Hol a sziklák választ adnak

Hallik a kiáltás: egyesülni!
és egyesülve fogunk mi állni
éljünk és törjünk szabadságra
a földünkön Dél-Afrikában.













A Dél-Afrikai Köztársaság alkotmányában rögzítve van, hogy az országnak 11 hivatalos nyelve van, köztük a rendkívül érdekes nyugati germán nyelv, az afrikaans „amely a németalföldi (holland-flamand) nyelv származéknyelve, és különböző németalföldi nyelvjárások alapján a Fokföldön alakult ki a XVII-XVIII. században.”** További hivatalos nyelvek természetesen a zulu, az angol, a sosza, az ndebele és a szvázi.

És végül a legegyértelműbb szimbólum  Dél-Afrika zászlaja  is beleillik a szivárvány-koncepcióba. A zászlót az ország első demokratikus választásai alatt, 1994-ben fogadták el, és blogunk szerint eléggé szivárvány-szerű.

Idegengyűlölet ellen himnusz és hip hop

Kritikusai szerint azonban a szivárvány-nemzet csak illúzió, és béke és emberiesség helyett mi is sokszor inkább a johannesburgi szegénynegyed lincselő erőszakát  a szomszédos Zimbabwéből és Mozambikból érkező bevándorlók százezrei ellen kirobbanó idegengyűlöletet látjuk szemeink előtt (az erőszakot felülreprezentáló média képein). A szerző tavaly be is raktározott egy ilyen képet a nyomtatott Népszabadságból, hátha jó lesz még ilyen esetekre (a nagy képért katt ide):

A tavaly májusi zavargásokban 62 ember halt meg Dél-Afrikában. Az erőszakot a bevándorlók elleni düh motiválta. Az utcai „eljárásokról” a  Kitekintőn lehetett olvasni egy durva, konkrét sztorit is. A felgyülemlett xenofóbia tavalyi kirörését mi itt nem részletezzük, inkább megmutatjuk, hogy egy dél-afrikai hip hop banda, hogyan reagált rá. Következzék egy kreatív mix, amelybe a himnuszt és Nelson Mandela 1994. május 10-ei beszédének legsúlyosabb részét, a "Soha soha és soha újra ..."-t is belegyúrták. Íme a Suburban Menace, azaz Külvárosi fenyegetés nevű banda klipje. (A banda neve amúgy nagyon passzol a nemzetközi média tavalyi "Johannesburg-képéhez"!)



Szimbólumok: túl magasan a mérce

A Dél-afrikai himnuszhoz és a szivárvány-nemzet eszményéhez visszatérve:

Ha túl magasra állítjuk a mércét, utána pedig leverjük azt, amikor nekirugaszkodunk, csalódottak leszünk. Tutu bibliai ihletésű*** elképzelése és Dél-Afrika himnusza túl magasra állítja a mércét, amit ezután könnyű leverni:

Tény, hogy a Dél-Afrikai Köztársaság az afrikai kontinens „demokratikus zászlóshajója”, amely a – világ országaiban a szabadság fokát mérő – Freedom House szervezettől is igen jó értékelést szokott kapni. 2008-ban Dél-Afrika a politikai, illetve az állampolgári jogok területén két darab 2-es értéket, míg Magyarország – a legtöbb európai országgal együtt – 1-es (vagyis a legjobb) értékeket kapta a hétfokos skálán. Bár napjaink Afrikájában a 2-esek bezsebelése elképesztően jó eredmény, a dél-afrikai kormánynak komoly (és amúgy tipikus) problémákkal kell szembenéznie itt is:  

Az apartheid utáni Dél-Afrika a bűnözés – különösen a nemi erőszak és a gyilkosságok – terén előkelő helyet foglal el a világon. Ez napi 50 gyilkosságot és 150 megerőszakolást jelent – írja a BBC. Az országot nem véletlenül nevezték a nemi erőszak fellegvárának, és érdekes módon a statisztikát a leendő elnök, Jacob Zuma sem javítja.

Nem csak a bűnözés elterjedt, de a HIV/AIDS is. 2007-ben 5-6 millió HIV-fertőzött volt a 48 milliós országban. 2006-ban pedig mintegy 340 ezer dél-afrikai halt meg AIDS-ben.

A dél-afrikai szegény feketék és a munkanélküli fiatalok nem attól lesznek elragadtatva, hogy nemzetüknek van egy jó kis fogalma – a szivárvány-nemzet –, hanem attól, hogy kapnak állást, s meglesz a betevő falatjuk. A mai Dél-Afrikában a gazdagok és szegények közti szakadék szembetűnőbb, mint valaha – írja a BBC. Azonban nemcsak a fehérek és a feketék életminősége mutat továbbra is nagy különbségeket, hanem a jómódú és tanult középosztálybeli feketék – az ún. „fekete gyémántok” – és szegény fekete honfitársaiké is. A „fekete gyémántok” néhánya BMW-vel jár és úszómedencében hűsíti magát, míg sokan – a johannesburgi Soweto városrészben, vagy a tengerparti Port Elizabeth-ben is – bádogkunyhókban laknak.

Konklúzió

A fő, hogy a szivárvány-nemzet gondolata megvan, és Mandela arcképével kapcsolatban, vagy „dél-afrikai álom” néven ott lebeg az emberek szeme előtt. Ezért azt megállapítanunk, hogy 15 évvel az apartheid vége után a szivárvány-nemzet inkább elmélet, mint kézzel fogható valóság, felesleges, hisz ez egyértelmű kezdettől fogva: az eszményképek jellemzője, hogy maximum nagyon nehezen lehet hozzájuk felérni.

Negatív kritika helyett blogunk azt hangsúlyozza, hogy Mandela országa a demokrácia afrikai zászlóshajójaként sokaknak példát mutatott. Ha az imént vastagbetűvel szedett súlyos problémákat Dél-Afrika érdemben tudná kezelni, vagy visszaszorítani, az közelebb hozná őket saját szivárványuk tövéhez, az eszményhez. A Kinyerma-blog ezért drukkol.  
 



* Tudatosan hagytam ki az ewige 'örök' szót és fordítottam a hegyeinket 'hegyláncainknak'. Mindezt azért, hogy azonos szótagszámúra faragjam a germán sorokat.
** idézet: Hutterer Miklós, Bevezetés a germanisztikába, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993 (kézirat, első kiadás: 1968)
*** Noé története: az özönvíz után Isten szövetséget kötött minden élőlénnyel. Ennek jelképe a szivárvány!

Szerző: Gezanguz  2009.04.15. 08:00 Szólj hozzá!

Címkék: bűnözés zavargás erőszak szegénység nemzeti himnusz hip hop dél afrika idegengyűlölet mandela szivárvány nemzet kultúraelmélet

A bejegyzés trackback címe:

https://kinyerma.blog.hu/api/trackback/id/tr701060340

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.