A szombati máltai népszavazás előtti utolsó posztunkkal jelentkezünk most, mely a szigetállam története, zavargásai, na meg persze a népszavazás miértjei után bemutatja Málta politikai életét is. Elég álmoskás, úgyhogy csak egy adag legális gyorsító után olvassa el!

Málta tehát 1964-ben szerezte meg a függetlenséget a brit királyi rezsimtől, majd egy évtized múltán kikiáltották a köztársaságot. Az alkotmányuk is 1964-re datálódik. Az államfő jelenleg George Abela, aki 2009 óta látja el ezt a szerepet, ő a nyolcadik a sorban. Nincs sokkal több politikai súlya, mint hazánk párbajtőrlegendájának. Abela balos, munkáspárti múlttal rendelkezik, emellett a máltai foci legnagyobb megújítója. Szülővárosa, Qormi focicsapatának olyan edzőbázist hozott létre, hogy minden máltai focista megnyalhatta mind a tíz stopliját.

A törvényhozó hatalmi ág egykamarás parlamentet jelent (Kamra tad-Deputati), ahol 65 képviselő mereszti a fenekét öt éven át. A CIA WorldFactBook szerint jelenleg azonban 69-en vannak, mivel a választójogi szabályok szerint a patthelyzetek elkerülése végett a győztes párt kaphat még pár helyet, hogy meglegyen az abszolút többsége. Érdekes, hogy a máltaiak mindig nagyon magas számban mennek el ikszelni, mélyen tisztelik a demokratikus maszlagokat.

Rohadt unalmas amúgy a máltai politikai élet, két párt dominál, és nem engedik ki a kezükből a hatalmat. A helyi MSZP a Munkáspárt (PL), amit Joseph Muscat (magyarosan Muskátli József) vezet. A Fidesznek pedig a kormányzó Nacionalista Párt (PN) felel meg, aminek a kormányfő Lawrence Gonzi (a Lőrincről készült fotó alant látható) a feje. A naciknak jelenleg 35, a munkásoknak pedig 34 helyük van a képviselőházban.

Három aprópárt van még, ami említésre méltó: a Michael Briguglio vezette zöldpárt, az Alternativa Demokratika/Társadalmi Igazság Szövetsége (AD), a Josie Muscat kormányozta Nacionalista Akció (AN) illetve a Victor Degiovanni által irányított Máltai Kommunista Párt. Érdemes megemlíteni a Liberális Szövetséget, ami civil szervezetnek tekinthető és olyan libsi értékekért küzd, mint a válás, abortusz, melegházasság és a más EU-tagállamokban is létező alapjogok.

Közigazgatásilag érdekes, hogy Málta - kicsinysége okán - nincs felosztva közigazgatási egységekre (legalábbis olyanokra, hogy megye, járás, vármegye, ispánság, fejedelemség, őrgrófság, gyepűség etc.), hanem 68 választott helyi tanács felügyeli Málta és Gozo szigeteit (Gozót 14). Ezeknek túl nagy jogaik nincsenek, de pl. az ő felelősségük a kátyúmentesítés az útjaikon (a "zord" máltai telek után).

És végül pár szó arról, mennyire leszarják az Európai Parlamentben ezt a kis államot. Hisz mindössze hat képviselőjük van Strasbourgban (míg pl. a németeknek 96). A hatból négy munkáspárti, kettő pedig nacionalista. Tegyük hozzá gyorsan, félmillió alatti lakosságszámmal nem is kell nagyon ugrálniuk. Ezt be is tartották a líbiai balhé elején, amikor szigorúan kimaradtak a brit-francia keménykedésből, nehogy Kadhafi ezredes megirigyelje a Führert, és ő is ráleheljen pár bombát Vallettára. Ezt egyelőre megúszták, de a menekülthullámot nem. És ez a menekültáradat vélhetően hosszú ideig befolyásolni fogja a máltai politikát a jövőben.

Szerző: Hentes Fülöp  2011.05.24. 19:19 Szólj hozzá!

Címkék: alkotmány politikai kultúra málta pártok

A bejegyzés trackback címe:

https://kinyerma.blog.hu/api/trackback/id/tr492929587

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.