Ahogy közeledik a thaiföldi parlamenti választás, blogunkon úgy növekszik a feszültség. Ezt enyhítendő, egy – a helyi viszonyokat testközelből ismerő – tapasztalt diplomatát, Tomaj Dénes bangkoki magyar nagykövetet kérdeztük, mi folyik jelenleg Thaiföldön, van-e esélye az erőszak kiújulásának, mi magyarok érintetté válhatunk-e, és ha igen, mi a magyar diplomácia teendője. Nem is húzom tovább a szót, átadom a szót riporterünknek, Hentes Fülöpnek!

Érezni-e feszültséget Bangkokban, vagy nyugodtak az emberek a választások előtt? Ön mire számít: a 2006 óta tartó politikai feszültségek mennyire nyomják rá a bélyegüket a mostani választásra?

Thaiföldön 2007 decemberében tartottak legutóbb parlamenti választásokat. A tavalyi tüntetések, emberáldozatokkal is járó tragikus események után Abhiszit Veddzsadzsiva miniszterelnök éppen a megbékélés előmozdításának szándékával jelezte, hogy a kormány nem fogja a teljes ciklust kitölteni, hanem bizonyos feltételek megléte esetén előrehozott választásokra kerül sor. Az elmúlt évek történései súlyos megrázkódtatást jelentettek Thaiföld számára. Két jelentős politikai mozgalom alakult ki, ezek mögött jelentős tömegek sorakoztak fel, de a felmérések szerint a társadalom meghatározó többsége nem azonosult a két mozgalom egyikével sem. A két mozgalom körüli polarizáció természetesen kihat a jelenlegi választási kampányra is. A választás időpontjának közeledtével a 2010. tavaszi események máig nyitott kérdései egyre inkább ismét felszínre kerülnek. Bár valamennyi párt a nemzeti megbékélést tartja az ország jövője szempontjából a legfontosabbnak, ez a kampány eseményeiben még csak politikai célként jelenik meg.

Lehetnek-e a kampány során komoly tüntetések, összecsapások Bangkokban?

A választási kampány tömegrendezvényekkel, plakátokkal megy a maga útján, s bár vannak hírek kisebb provokációkról, sajnos voltak politikai motivációjúnak tartott bűncselekmények is, egyelőre egy, a politikai pártok által jól szervezett és ellenőrzés alatt tartott folyamat tanúi vagyunk. A thai társadalomnak a közvélemény-kutatások szerint elege van a közrendet, a normális szociális és gazdasági viszonyokat megzavaró tüntetésekből és zavargásokból. Ezzel a pártok is tisztában vannak, nem érdekük semmiféle rendbontás. Természetesen nem lehet kizárni, hogy a kampány felfokozott hangulatában kisebb radikális csoportok provokatív cselekedetekkel megpróbálják azt kizökkenteni normál folyamatából. A rendőrség felkészült a provokációkra, azonosította azokat a tartományokat, ahol a leghevesebb választási küzdelem folyik és kellő erőket is átcsoportosított ezekre a helyekre.

Fel van-e készülve a magyar diplomáciai képviselet arra az egyszer már előfordult esetre, hogy magyar turisták rekednek Thaiföldön egy esetleges közlekedési blokád miatt?

A bangkoki nagykövetségnek működése során számos rendkívüli helyzettel kellett megküzdeni, ezek között volt a kérdésben említett válsághelyzet is. Ennek megfelelően kialakultak azok az eljárások is, amelyeket egy adott helyzetben alkalmazni kell, megvannak azok a kontaktusok is a thai partnerekkel, amelyekre ilyen helyzetben szükség van. Fontos hangsúlyozni, hogy a válsághelyzetek kezelésére létezik egy európai uniós együttműködési mechanizmus is a helyi konzuli együttműködés keretében – ennek a munkacsoportnak az elnöki tisztét jelenleg, mint az Európai Unió soros elnöke, Magyarország látja el.

Ha súlyosra fordulna a helyzet Bangkokban, a magyar nagykövetség itt is az (EU soros elnöki tisztéből fakadóan) az összes EU-tagállam polgárait képviselné (ahogy a líbiai Tripoliban a kb. egyedüliként nyitva maradt képviselet)?

A thaiföldi viszonyok nehezen hasonlíthatóak a líbiai viszonyokhoz. Thaiföld ugyanis egy nyitott ország, egyik jelentős bevételi forrása a turizmus, és szinte egész évben jelentős számú külföldi tartózkodik itt. Az EU 20 tagállamának van nagykövetsége, a sok turistát küldő államok nagy létszámú konzuli részleggel, a frekventáltabb helyeken konzulátusokkal is rendelkeznek. Az állampolgárok konzuli védelme ugyanis nemzeti feladat. A magyar nagykövetség, illetve még a választási időszakban a július 1-vel az EU elnökséget átvevő lengyel képviselet a válsághelyzetben szükséges koordinációval segítené az EU állampolgárai helyzetének rendezését. Ebben a munkában természetesen – főként technikai – segítséget nyújt az EU Delegációja is. A korábbi évek tapasztalatait összegezve egyébként a tagállamok tapasztalataikat egy kézikönyvben foglalták össze, így azonos felfogásban jár el valamennyi ország képviselete.

Térjünk rá a politikai kampányra! Tapasztaltak-e valami extravagáns, mifelénk szokatlan kampányfogást?

A kampány alapvetően a nemzetközi gyakorlatban bevált eszközökkel, külsőségekkel történik, így választási plakátokkal, nagygyűlésekkel, de megjelentek az internetes társadalmi kapcsolatok (Facebook, Twitter) is. Főleg vidéken folyik a választók személyes felkeresése. Tartalmilag is az általunk megszokotthoz hasonlóan alakul a programok ütköztetése és a meghatározó személyiségek közötti vita. A thai viszonyok között különösen nem elhanyagolható szempont az egyes pártok pénzügyi helyzete és ennek visszahatása a lakosság egyes csoportjainak befolyásolására.


Így szavaznak a thaiok! (A Bangkok Post c. lap animációja)

Ön szerint lehet-e köze a thai kormányfő kampányához az utóbbi időben fellángolt kambodzsai-thai határvitának?

A Thaiföld és Kambodzsa között fennálló határviták hosszabb időre visszatekintő problémák, azok alakulását a thai társadalom nagy érzékenységgel figyeli. Bár nemzetközi fórumokon folyamatban vannak tárgyalások a határvitákkal összefüggő kérdésekben, de ez a kérdés a mai napig nem lett prominens témája a választási kampánynak.

Lesznek-e a választásokon nemzetközi megfigyelők, és ha igen, lesz-e köztük magyar?

Választási megfigyelők lesznek, alapvetően nem-kormányzati szervezetek szakértői követik nyomon a választásokat a helyi civil szervezetekkel együttműködve. Az EU részéről a választások körüli hetekben egy kis létszámú (kétfős) szakértői csoport tartózkodik majd Thaiföldön, amely a thai választási rendszert, annak jogszabályi hátterét és gyakorlati érvényesülését tekinti át. Jelenlegi ismereteink szerint nem lesz magyar választási megfigyelő vagy szakértő.

Ön szerint van-e esély arra a közeljövőben, hogy véget érjen a thaiföldi politikai megosztottság?

Bár első megközelítésben a thaiföldi politikai megosztottság az utóbbi néhány év eseményeihez kötődik, azonban valójában a thai társadalom modernizációjának folyamatában kialakult, régebben meglévő és mélyebben rejlő problémák várnak megoldásra. Ezeknek az ellentéteknek a feloldása nem megy egyik napról a másikra. Sok múlik azon, hogy a politikai erők a választások után bizonyos kérdésekben konszenzusra tudnak-e jutni annak érdekében, hogy Thaiföld az utóbbi évekénél nyugodtabb politikai légkörben, a megbékélés felé elmozdulva működjön, és ezzel biztosítsa az ország iránti bizalmat, mint a szociális és gazdasági fejlődés egyik előfeltételét.



Tomaj Dénes a budapesti Közgazdasági Tudományegyetem Nemzetközi Kapcsolatok Karán diplomázott, majd elkezdődött karrierje a Külügyminisztérium csapatában. A külügyi sajtófőosztály után Bangladesben, később Nigériában dolgozott beosztott diplomataként. 1990-től 1993-ig, majd 1998-2002 között helyettes államtitkárként az afrikai, ázsiai és latin-amerikai országokkal való magyar kapcsolatokat mélyítette, illetve az USA-val, Kanadával és Nyugat-Európával is foglalkozott. 1993-tól öt éven át képviselte a magyar érdekeket Hágában, a holland adminisztratív fővárosban, mint nagykövet. Később Kanadában is ellátta a nagyköveti feladatokat. 2006-tól a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési, Gazdaság- és Tudománydiplomáciai Főosztályt irányította a Külügyben.

2010. december 20-tól vette át Bangkokban a nagyköveti hivatalt. Kiemelt céljai közt említette a két ország eddigi kapcsolatának mélyítését – gazdasági és kulturális téren egyaránt. Ettől ugyan függetlenül, de épp a hó elején sikerült a térségbeli országok és az EU-tagok részvételével egy ASEM-értekezletet tető alá hozni június 6-7-én, Gödöllőn. Érdekes info Tomaj Dénesről, hogy határozottan azt az álláspontot képviselte egy 2001-es parlamenti bizottsági ülésen, miszerint Kína szerves és elszakíthatatlan része Tibet, az a Himalája-menti terület, amely szabadságáért a fél világ küzd, ugyanakkor a világ egyetlenegy állama sem törekszik elismerni az emigráns kormányukat. Ugyanakkor hozzátette, hogy Magyarországnak – bizonyos diplomáciai malőröket és beszólásokat mellőzve – ki kell állnia Tibet Kínán belüli autonómiájáért és persze a két fél közötti párbeszédért.

(Forrás: Magyar Krónika, Magyar Narancs, a thaiföldi magyar nagykövetség honlapja, Tibet.hu)
 



A fent olvasható interjúért blogunk köszönetét fejezi ki a Magyar Köztársaság Bangkoki Nagykövetségének és Tomaj Dénes bangkoki magyar nagykövet úrnak! (A fenti fotón Szuvit Hunkitti thai környezetvédelmi miniszterrel látható)

Szerző: Hentes Fülöp  2011.06.24. 18:49 Szólj hozzá!

Címkék: interjú thaiföld parlamenti választás abhiszit veddzsadzsiva tomaj dénes magyar diplomácia

A bejegyzés trackback címe:

https://kinyerma.blog.hu/api/trackback/id/tr613012034

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.