No, nem kell megijedni, Kádár apánkat nem élesztették újjá ellopott csontjaiból! Azonban Spanyolország a helyi Szocialista Munkáspártnak szavazott bizalmat az elkövetkező 4 évre az exit pollok szerint. Még eltérő eredményekről számolnak be a mértékadó spanyol híradások, azonban formálódni látszik a Cortes 350 székének eloszlása: Zapatero (aki 2. kormányfői ciklusába kezdhet bele) pártja 163 és 176 közötti helyre számíthat az alsóházban, míg ellenfele, Rajoy Néppártja 145-152 placcot biztosíthat magának. Az AFP szerint a nagyon csekélyke előny, amit a szocik megszereztek ma, kevés lesz a hathatós kormányzáshoz, így kénytelenek lesznek összefogni a kissebb helyi pártokkal is.
Délután 6 órakor 61,09%-os részvételi arányt mutattak ki, ami jelzi, hogy a spanyolok milyen sokan vannak. A tréfát félretéve elmondható, hogy ez az arány a 2000-es választásokénál magasabb, de a 2004-esnél alacsonyabb (akkor valószínűleg az Atocha-pályaudvari merénylet miatt is sokan elmentek szavazni). Az El Mundo és az El Pais spanyol lapok is egybehangzóan állítják, hogy ismét jót tesz a Szocialista Párt esélyeinek egy erőszakos halál: a korábban már említett baszk Isaias Carrasco ETA általi megölése. Országszerte spontán szimpátiatüntetésekről érkeztek beszámolók. Ugyanakkor elég szörnyen hangzik, hogy a meggyilkolt politikus lánya (aki sajnos szemtanúja is volt édesapja halálának) a kampány egyik fő mozgatórugója lett, mivel képe sok spanyol médiumban megjelent. Zapatero ezt cáfolni akarván így nyilatkozott: "Az egyetlen reményem, hogy a dolgok úgy történjenek, ahogy kellene, hogy az egyetlen hír az legyen, hogy választások zajlanak, amin a spanyol nép óhajának megfelelő jelölt győz." (AFP)
Meg kell említeni, hogy az előretörő szocialista eszmerendszer Franciaországot sem kímélte: Nicolas Sarkozy pártja (Népi Mozgalom Uniója) vereséget szenvedett a szociktól a helyhatósági választásokon. Párizst és Lyont is megszerezte a baloldal. (Index)
Eredmények:
Zapatero 11 millió néhányszázezerrel zsebelte be a győzelmet, míg riválisa mögötte szorosan, 10 millió százezer vokssal büszkélkedhetett, vagy nem. Szóval meleg volt a pite a szoci elnöknek. A részvételi arány 75,32 %-os volt. A Spanyol Szocialista Munkáspárt így 169 főt delegálhat a parlamentbe, míg Rajoyék 153 képviselőt ültetnek a székekbe. Mivel előbbi nem számít abszolút többségnek – nem éri el a 175+1 főt, így a szocialistáknak szükségük lesz a kisebb pártok támogatására. Ez némiképp bonyodalmas, mivel mögöttük a CiU és a EAJ-PNV nacionalista pártok sorakoznak. Hogy miért ők? A CiU, nem más, mint a Convergència i Unió katalán közép-jobboldali párt, mely Girona és Barcelona szavazói körzetében felülmúlta a Néppártot is – 11 embert vihetnek magukkal. Utóbbi (PNV = Partido Nacional Vasco), a Baszk Nemzeti Párt ugyan nem produkált hasonló bravúrt felségterületein, de 6 emberük jelen lesz a komoly döntések meghozatalánál...
A szavazásra jogosult hispánok úgy gondolták, teljesen kettészelik az Ibériai-félsziget spanyolajkú darabkáját. Zapatero kisajátította magának egyebek mellett Katalónia nagy részét (Észak-Keletet), valamint Dél-Nyugatot (komplett Andalúziát). Hovatovább, a Kanári-szigetek is teljesen kipirultak.
