Enózis - Ciprus és Görögország egyesítésének eszméje. Az Idegen Szavak és Kifejezések Szótára szerint. Szerintünk meg csak egy újabb átkozottul jó alkalom, hogy folyjon a könny, a verejték, és a vér. A sziget (szándékosan kerülöm a "szerelem szigete" megnevezést, mert az majdnem annyira mérgező, mint amikor minket a külhon egyszerű gulyásfaló népeknek aposztrofál) nagy világégés utáni története a fent említett görög szó jegyében telt, és persze törökül is jól csengett később a kifejezés. Az '50-es évtized brit uralom alatt találta a szigetet, majd jöttek a nagy felszabadító mozgalmárok.
1955-59 közt az EOKA (Ciprusi Harcosok Nemzeti Szervezete) nevű fegyveres felszabadító mozgalom lőtte a brit állásokat, és teremtett némi izgalmat a mediterrán szieszták előtt és után. 30 000 brit honvédnek kellett szembeszálnia a félelmetes hellénekkel, akik a zeuszi ménkűt robbanószerkezetekre cserélték. Ahogy nálunk és Szuezben, így itt is elszabadult a pokol '56-ban:
A britek sortüzeltek (nemcsak orosz szokás volt ezek szerint), diákok meghaltak, majd az EOKA robbantott, ezzel megölve egy CIA-s fószert, plusz évekig tartó utcai erőszakot váltva ki. Végül a britek kitolattak a szigetről, bár egyes csücskeit meghagyták maguknak, hogy katonáik ingyen mártózhassanak meg a forró Földközi-tengerben (különös lehetett látni, amint Venus helyett egy állig felfegyverzett John McRambo lép ki a fodros hullámokból). Az EOKA ekkor feloszlott, hisz részben elérte a nemes célt.
Évekkel később még próbálkoztak egy EOKA-B-vel, de ez a termék nem okozta annyi vér kifreccsentését. Az AKEL (nem Akela!!!..., hanem a Dolgozó Emberek Haladó Pártja) a kommunista megfelelője volt az EOKA-nak, és a két szervezet annak rendjemódja szerint ólmozta a másik tagjait. Próbálom, ám nem tudom elhanyagolni a tényt, hogy a jelenleg esedékes elnökválasztás egyik legnagyobb esélyese, Demetrisz Krisztofiasz épp a - napjainkra eurokommunista (sic!) párttá vált - AKEL vezéregyénisége.
1963-ban újra kitört az ereszdelahajam. Egy egyszerű utcai balhéból világraszóló csetepaté támadt, amibe még az imperialista nyugat pléhökle, a NATO is bele akart mártózni. Végül az ENSZ válogatott legényei, az UNFICYP vették be magukat a békefenntartás dzsungelébe. Aztán jöttek a törökök is, és itt már nem babra ment a játék: lőttek az AK-halálszórók. Manapság mindkét fél ezres nagyságrendűre taksálja a másik által eltüntetett személyek számát.
Cipruson tehát nem a választások okoznak általában masszív izgalmakat és városszétveréseket, hanem az etnikai feszültségek. Emellett azonban van 250 km²-nyi brit támaszpont, ami a ciprióták szerint mégiscsak túlzás: ennek 2001 nyarán egy antennafelállítás ürügyén egy jó kis zavargással hangot is adtak. 2008-ban különös módszerrel, focilabdányi kövek alkalmazásával akarta pár száz ifjonc kitessékelni a Királyi Légierőt a szigetről. Az Aranyos Pitymallat (éljen a magyar nyelv sokszínűsége) nevű szélsőjobbos szerveződés hívei azonban gyengének mutatkoztak a Brit Birodalom képzett csapataihoz képest, akik valószínűleg röhögve nézték végig, ahogy a gerelyrészeg ciprusi lurkók tizenegyest akarnak rúgni a szikladarabokkal, majd örvendetesen orra buknak, ahogy Willy, a gyilkos bálna tette, csak ő sós vízbe, nem betonra.
Összességében az utóbbi évtizedeket szemlélve megállapítható, hogy a ciprusiak igenis képesek európai módon zavarogni, bár a mediterrán temperamentum miatt szeretik a látványos görögtüzeket. A rend őrei is alkalmazkodtak az uniós normákhoz, mostanában nem érkezett jelentősebb hír vérfolyamról. Meg kell említeni a kolonialista brit hordákat, akik kezdetben kőkeményen trancsíroztak, manapság azonban már hagyják sziklákkal szétveretni autóikat és a támaszpontok míves kapuit. Az újonnan bevezetendő hétfokozatú skálánk alapján (lásd lent!) tehát a következő osztályzatokat osztjuk ki Ciprusnak: Zendülők: 5 (különdíj a kősziklás megoldásért), Karhatalom: 2-ről indult, de mára lecsendesedtek, úgyhogy legyen 6.
Zavargási fokozatok:
Karhatalom: 1) Napóleon-kartács, 2) egyszerű sortűz, 3) botos/viperás agybafőbe, 4) soft gumibot, 5) magyar gumilövedék, 6) könnygázosítás/vízágyú, 7) pajzsmögötti megingathatatlanság
Zendülők: 1) bozótvágós hentesmunka, 2) fadorongos agybafőbe/pokolgép, 3) nádpálcás fussvagykapsz, 4) ökölharc, 5) sörösüveges íjászat és pirománia, 6) kurvaanyázás, 7) beszéljük meg egy sör mellett
