Közeleg az igazság órája Spanyolországban, 2008. március 9-én parlamenti választásokat tartanak az Ibériai-félsziget nagyobbik államában. A torreádor-bika, Real Madrid-Barcelona, paella-tortilla (itt elég is a sztereotípiákból, így is ki vannak akadva miatta a spanyolok) állandó harcának monotóniáját töri meg José Luis Rodríguez Zapatero és Mariano Rajoy Brey összecsapása.
Apropó, futball. A két ősi rivális tábora mindig is magáénak érezte valamelyik politikai pártot, nem megtörve ezzel a sport szentségét: a fővárosiak szimpatizánsai rendre a Néppártra voksolnak, a Costa Bravahoz közeli iparváros lakosai pedig a Spanyol Szocialista Munkáspárt mellett állnak. Legutóbb a katalánok örülhettek, mivel 2004-ben José María Aznar helyett Zapatero foglalhatta el, ha nem is a trónt, de a miniszterelnöki széket. Előbbi ülő alkalmatosság ugyanis – Spanyolország államformailag alkotmányos monarchia – I. János Károly bérelt helye, immár 1975 óta. A király szerepe csupán reprezentatív, a hatalom valójában a megválasztott párt kezében van, neki maradnak a Pápáéhoz hasonlatos kellemes körutazások.
Zapatero - az ötödik elnök a Franco-éra bukása óta – nem tétlenkedett az elmúlt négy év alatt, megcáfolva a honfitársairól a köztudatban kialakult képet. Kivonta a spanyol csapatokat Irakból, viszont átirányította őket Afganisztánba, törvényesítette az egyneműek házasságkötését, törvénybe iktatta a nők és férfiak egyenjogúságát, vagy említhetnénk, hogy elkezdte az ETA-val való béketárgyalásokat. Érdekes, hogy 2004-ben, a választások előtt néhány nappal még Aznar vezetett utcahosszal. Ám ekkor történt az ominózus robbantás Madridban – amit a kormány azonnal rákent az említett baszk terrorszervezetre -, és Zapatero megelőzte riválisát megszerezve a diadalt.
"Zapatero Z-jével (előre)!"
Ellenfele, Mariano Rajoy már volt 1996 és 2003 között különböző tárcák minisztere, valamint 2000-2004-ig miniszterelnök-helyettes. Az ellenzék vezetőjének itt az alkalma arra, hogy a ranglétrán még feljebb lépve, meghódítsa (a kelták, rómaiak, vizigótok, mórok… után) ő is Hispániát a Diktátor halála utáni jubileumi, tizedik választáson. A napokban aktuális televíziós viták során pedig szemtől szembe ("cara a cara") megmutathatja riválisának, hogy hogyan is történt a dolog azzal a bizonyos spanyol viasszal. Ahogy a szlogenjük is szól: "Rajoy-jal lehetséges!"
